Ezt olvastam a minap a keszthelyi városi újságban:
„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust
még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük,
hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk,
kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más,
normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista
nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma
sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A
kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember
nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő
hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne
mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes
boldogulása így kívánja” – írja Szolzsenyicin, akinek szavait Ruzsics Ferenc polgármester tolmácsolta a kommunizmus áldozatainak napján tartott keszthelyi megemlékezésen az egybegyűltek.
Rendben. Csak azt nem tudom, hogy erről, hogy a csudába jutott az eszembe az az ismerősöm, aki egyszer, amikor találkoztunk, valaminek kapcsán perceken keresztül ócsárolta a "szőkenőket". Miután elment, közös ismerősünk, akivel együtt hallgattuk végig a kifakadást, hozzám fordult és azt kérdezte: "Te ennek a fickónak nem egy szőke hajú nő a felesége?"
